Álmomban látogatóban jártam Istennél…
Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt: – Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi? – Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben? – Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a gyermekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeledkeznek a jelenről, így...
Tovább olvasomHíd az emberek között
Valahol a Csendes-óceán egyik szigetén, egy lepratelepen, egyedülálló történet játszódott le nap, mint nap. Lábon járó holttestek, kétségbeesett, dühös és fájdalmasan megcsonkított emberek voltak az egész szigeten.A nagy nyomorúságban még élt egy idős férfi, aki a megpróbáltatások ellenére meglepően nyugodt tekintetű volt és sokat mosolygott. Testi fájdalmai olyan nagyok voltak mint a többi szerencsétlen leprásnak, mégis ragaszkodott az élethez. Nem esett soha kétségbe és gyengéden segített mindenkit a környezetében. Mindenkiben feltört a kíváncsiság: mi lehet az oka, hogy ebben a pokolban...
Tovább olvasomRáhagyatkozás Istenre
A lelki irodalom szerint a lélek belső békéjének előfeltétele, hogy Istenre hagyatkozzunk. Az Istenre hagyatkozás tekintetében Szent Josemaria Escrivá és Kis Szent Teréz gondolataiból merítünk. 1./ Szent Josemaria Escrivá írja:„Mindent Jézustól remélj: Neked nincs semmid, semmit sem érsz, semmit sem tehetsz. Ő cselekszik benned, ha rá hagyatkozol.” (Út, 731) „Mikor ingadozik lelked, mikor minden kisiklik kezed közül… Támaszkodj Jézusba és Máriába vetett gyermeki bizalmadra. Erre az erős kősziklára kellett volna kezdettől fogva építened.” (Út, 721) 2./ 1887. karácsonyán Kis Szent Teréz nővér,...
Tovább olvasomMentőmellény
„Egy nap elhatároztam, hogy kipróbálok valami újat. Tízéves kisfiammal kimentünk a folyóra egy hullámrobogón. A hullámrobogó egy kis vízi jármű, leginkább egy motorbiciklire emlékeztet. Felvettük a mentőmellényt, és olyan kalandba vágtunk bele, amelyről kiderült, hogy egyszerre izgalmas és félelmetes. Fantasztikusan izgalmas volt, amikor hagytam, hogy élvezzem, és félelmetesen ijesztő, amikor túl sokat gondoltam arra, mit csinálok, és elképzeltem mindazt a szörnyűséget, ami megtörténhet velünk. Körülbelül az út felénél lehettünk, amikor legrémesebb félelmem valósággá változott:...
Tovább olvasomAz én Miatyánkom – Tánczos Katalin
Mikor a szíved már csordultig tele,Mikor nem csönget rád soha senki se,Mikor sötét felhő borul életedre,Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!Nézz fel a magasba, reményteljesen,S fohászkodj:MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN! Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,Mikor körülvesz a durva szók özöne,Átkozódik a „rossz” – erre van Istene!Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:Uram!SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED! Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”,Mikor elnyomásban szenved...
Tovább olvasomMire való a csönd?
A magányosan élő szerzetes remetéhez egyszer emberek jöttek. Megkérdezték tőle: – Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben és magányban? A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, az esővíz összegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak: – Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok? Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak beletekinteni a mély kútba: – Nem látunk semmit – mondták kisvártatva. A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet...
Tovább olvasomEgy bátor ugrás
„Isten szól hozzánk. Az élő Isten személyesen megszólít minket, szavai által is és a világesemények által is. Egy ugrás, egy bátor ugrás a karjaiba, ezt jelenti a Gondviselésbe vetett hit. Ez hasonló, mintha azt mondanám: egy hegycsúcsról, fentről le kell ugornom a tengerbe. Ez a Gondviselésbe vetett hit. Beleugrani Isten karjaiba!” Josef Kentenich
Tovább olvasomAz igazán fontos dolgok
Hogy mik az igazán fontos dolgok az életünkben? És mennyi minden fér bele az életünkbe? Mi a fontossági sorrend?
Tovább olvasomA templomi viselkedés etikettje 15 pontban
A templomi „illemszabályok” az Isten és a hívő közösség iránti tiszteletből következnek. Az alábbi szempontok segítségével átgondolhatod, van-e olyasmi, amire jobban kellene figyelned: 1. Öltözz rendesen és illendően! A szentmisében maga az Isten jön el közénk. Ezért hacsak teheted, méltó, vasárnapi öltözékben jelenj meg a misén. Nőként ne nehezítsd a férfiak számára a tisztaság megélését azzal, hogy rövid szoknyában, testhez tapadó nadrágban, fedetlen vállal mutatkozol. Különösen ügyelj erre a templomi környezetben. 2. Férfiként templomba lépve vedd le a sapkát, kalapot! Ez társadalmi...
Tovább olvasomAmikor benne ragadunk a közepében (Alicia Bruxvoort)
Ezért Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt. Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!” (Jn 11,14-15) Szegény tanár néni nem tudta elképzelni, mit rontott el. Kislányom arcán egyik percben még az őrá jellemző mosoly ragyogott, a másik percben hangtalan könnyek folydogáltak rajta. Harmadik gyermekem érzékeny. Elsős korában pedig sírt a vasárnapi iskolában, miközben Lázár feltámasztásának történetét hallgatta. Az összezavarodott tanár néni félrehívott az istentisztelet után, és bocsánatot kért „valamiért, ami megríkatta Hannah-t a...
Tovább olvasom