64. Jelen van (1. rész) – Tornya Erika RSCJ

Ismételten buzdítalak Benneteket az Eucharisztiában megtestesült Krisztus rendszeres imádására!

Neki adott 1 óra, neked adott 30, 60, 100 X kegyelem”

„Aki mindenét odaadta, az a szívét is odaadta.”

„A Szentség-imádás a szív odaadásának iskolája.”

„A rendszeres SZENTség-imádás út a rendszeres megtéréshez.”

 

„Néhány gondolat a szentségimádásról

A szentségimádás nem csupán a szentek exkluzív kiváltsága, hanem mindannyiunk számára adott lehetőség arra, hogy a jelen lévő Jézussal találkozzunk. A szentségimádásnak ez a rendkívül egyszerű titka: ha megnyitom magam Krisztus előtt, ő betölt a jelenlétével.

Kisgyermekként kedves időtöltésem volt, hogy nagymamám nagyszekrényében, az egyik fiók mélyén kutassak. Féltett kincsek lapultak benne: ott voltak a családi fotók, képeslapok és szentképek. Jól emlékszem az egyik kedvencemre, egy megsárgult képeslapra, amit egy hölgy – talán nagymamám egyik rokona – küldött 1938-ban a fővárosból, Budapestről, az eucharisztikus világkongresszusról. Azt ugyan nem tudtam, hogy mi fán terem az „eucharisztikus világkongresszus”, de nagy ámulatot ébresztett bennem a kép, ami azt a pillanatot örökítette meg, amikor sok-sok csipkeruhás pap és ministráns, egyenruhába bújtatott katona és kiscserkész térdel egy pompásan díszített üvegdoboz előtt. Érdekelni kezdett, hogy mi van abban a szép tartóban, ami ilyen tiszteletet érdemel.

Kívülről tekintve Ez az első, „profán” találkozásom az eucharisztiával talán azon turisták számára lehet ismerős, akik éppen akkor térnek be a híres katedrálisba, amikor szentségimádás folyik az egyik oldalhajó félreeső kis kápolnájában. Kívülről nézve furcsának tűnhet a helyzet, amikor lobogó gyertyák fényében emberek térdepelnek egy tenyérnyi, kerek, fehér ostyadarab előtt, néha hangos imákat mondanak együtt, sőt lehet, hogy énekelnek is. Valójában mi is ez a kis ostya, amit ilyen odaadó szeretettel vesznek körül a katolikus hívők? Mi a szentségimádás lényege?

2. A szentségimádás kialakulása

A szentségimádásnak évszázadokra visszanyúló, komoly hagyománya van az egyházban. Az első idők keresztényei a konszekrált kenyér egy-egy darabját hazavitték, hogy az otthon lévő betegek is magukhoz tudják venni. Fennmaradtak dokumentumok arról, hogy Nagy Szent Vazul (329/330–379) monasztikus közösségében három részre osztotta a szent kenyeret: egy részét a liturgián jelenlévők kapták, második része a közösség beteg és haldokló tagjaihoz került. A maradékot az oltár fölé helyezett arany tartóban tárolták. Ekkor még nem alakult ki külön liturgia az oltáriszentség tiszteletére. Az eucharisztia tisztelete elmélyült a középkori egyházban, ugyanis a 11. században Tours-i Berengár azzal a tévtanítással lépett fel, hogy a kenyér és bor csak jelképei Krisztus testének és vérének, az átváltoztatás során nem történik átlényegülés. Azért, hogy az egyház minden tagja számára nyilvánvalóbb legyen, hogy a konszekrált szentostya Krisztus valóságos teste, különféle imaformák alakultak ki, ahol közvetlenül lehetett imádkozni az oltáriszentség előtt. A ferences rendnek köszönhetően Umbriából terjedt szét Európában az oltáriszentség tisztelete. 1226-ban a franciaországi Avignonban helyezték el először az oltáriszentséget az oltáron, ez a gyakorlat gyorsan elterjedt az egész egyházban. Ennek a folyamatnak az „eredménye” az Úrnapja, az egyházi ünnep, amit 1264-ben vezetett be IV. Orbán pápa Liège-i Szent Julianna sugallata alapján. Az úrnapja (Corpus Christi), az Úr Testének és Vérének ünnepe katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére. Az ellenreformáció hatására még jobban megerősödött az oltáriszentség imádása a katolikus egyházban, ekkor alakult ki az a szokás is, hogy az oltáriszentséget mindig egy magas, kiemelt helyre helyezik ki az oltáron. 1654- ben Párizsban kezdték el a szentségimádás permanens, folyamatos formáját, az örökimádást. A francia forradalom pusztító hatását követően a szentségimádás szerepe még jobban megerősödött az egyházban. A 19. század végétől az egyház eucharisztikus kongresszusokat szervezett, azért, hogy minél szélesebb körben lehessen Jézus valóságosan is jelen.

A 20. századi társadalmi változások során nehézzé vált az egyház számára a külső világgal való kommunikáció. Például az addig szokásos, bevett imaformák nehezen érthetővé váltak az emberek számára. Részben talán ebből az okból is sok helyen visszaszorult az eucharisztia, ezzel együtt a szentségimádás szerepe az egyházban. A II. vatikáni zsinat a Lumen Gentium című konstitúciójában hangsúlyozta, hogy az eucharisztikus áldozat „az egész keresztény élet forrása és csúcsa”. A 20. századi pápák is sokat foglalkoztak az eucharisztia teológiájával (XIII. Leó – Mirae caritatis 1902.; X. Pius – Mediator Dei 1947.; VI. Pál – Mysterium fidei 1965., Boldog II. János Pál – Ecclesia de Eucharistia 2003.). Ferenc pápa idén áprilisban a Costa Rica-i nemzeti eucharisztikus kongresszus résztvevőihez küldött üzenetében szintén hangsúlyozta, hogy a keresztény közösségek középpontja az eucharisztia.”

Tornya Erika RSCJ

Tornya Erika RSCJ

Sacré Coeur nővér. 1970-ben született Szegeden. Gépészmérnök-mérnöktanár, 11 évig gyárban dolgozott projektmenedzserként. Hittanár-nevelő (MA) diplomát a budapesti Sapientián, lelki kísérői képesítést a Kardinal König Akadémián (Bécs) szerzett, jelenleg Szent Ignác-i lelkigyakorlat vezetést tanul (Bécs-Ludwigshafen). Hivatásgondozással és ifjúságpasztorációval foglalkozik.

Munkájának virtuális része figyelemmel kísérhető itt: hivatasrscj.blogspot.com

 

Kezdd el a SZENTSÉG-Imádás EGYSZERŰ Szolgálatát!

Krisztus értünk „adta a szívét – az Eucharisztiát”**

**Forrás: medjugorjeportal.hu

 

A Szentségi Jézus imádása:

térben és időben jelen lenni, és lángra lobbanó szívvel imádni Istent,

most és mindenkoron, örökkön-örökké!

 

A Szentség-imádásra lehetőségünk van az alábbi helyeken és időpontokban:

I. Országos helyszíneken:

Szentségimádás-kereső – Oltáregyesület

II.Biatorbágyon:

  • SZERDÁN (hetente), 20-22 óráig a Gizella otthon Hagyó atya adoráló kápolnájában (CSENDES). A meghívó Neked is szól és megtekinthető ITT.
  • Első pénteken (havonta) a biai Szent Anna templomban, 18.30-tól – 19.30-ig.
  • Vasárnap (havonta) a torbágyi Szűz Mária neve templomban, 15-16 óráig.

65. Jelen van (2. rész) – Tornya Erika RSCJ