Az Eucharisztikus – azaz a megtestesült – Krisztust imádni napjainkban úgy tűnne mintha luxus lenne, ami Jézusnak nem jár, de magunknak sem.
Amit ugyan nagy vonalakban és az ünnepnapok hangzatos szándékai mellett vallunk, de már a kicsike hétköznapok sodrásában ez a KAPCSOLAT, ez a KAPCSOLATI SZÁL, ez a (csak Neki szánt) minőségi idő elmarad.
Házasként lehet azért, mert sok a teendő, ….. papként lehet azért, mert sok a teendő ….
… valójában bármilyen életállapotban, mert sok a teendő ….
A teendőket a végtelenségig lehet dagasztani, tehát innen nézve, enni sem kellene, és aludni sem. Így nézve az ember van a teendőért, és nem a teendő az emberért.
Akármi is az életállapotbeli (pap, házas, szerzetes) hivatásod,
az első és legfontosabb meghívást megkaptad a szíved mélyén …
Isten személyes, megtestesült, szerelmetes szeretetének,
Krisztusnak az imádása és szolgálata.
Hogyha ezt a hívást érzed, avagy érezted már, akkor buzdítalak, hogy kezdj el eleget tenni ennek a meghívásnak!
A Megtestesült Krisztus minden napos imádása a Vele való személyes kapcsolatra és párbeszédre nyitja meg a szívedet, Ő és te személyes kapcsolatára:
- az Ő szíve találkozik a te szíveddel,
- az Ő gondolatai a te gondolataiddal,
- az Ő szegénysége a te szegénységeddel,
- az Ő barátsága a te barátságoddal,
- az Ő érzései a te érzéseiddel,
- az Ő múltja és jelene, a te múltaddal és jeleneddel,
- az Ő sebei a te sebeiddel,
- az Ő elfogadó szeretete, a benne lángra gyulladó szeretettel,
- az Ő látása, a te látásoddal,
- az Ő szabadítása, a te szabadulásoddal,
- az Ő védelme és hatalma, a neked ajándékozott szabadsággal,
- az Ő élete, a te életeddel.
és LASSAN felismered személyes, tapintatos ÉRINTÉSÉT
életed minden területén.
A kevéske (ahhoz képest, amire időt szánni szoktál, zokszó nélkül), de rendszeres idő, amit az Ő kizárólagos imádásával töltesz, az Élet forrását fakasztja a szívedben és elvezet Krisztussal való együttérzésre, Krisztus iránti végtelen szeretetre.
A Vele való kapcsolat alapja minden hivatásnak,
és ezt a meghívást mindannyian megkaptuk.
Tudom, hogy könnyebb nekünk teljesíteni a feladatlistákat, az előírásokat, mint azt tették zsidó testvéreink, akik még mindig nem ismerték fel Őt. A jól körülírt szabályok minimum követelménye sokszor sikeresen távol tudja tartani szívünket az élő KAPCSOLAT kockázatától.
Igen Uram, hiszek Benned, templomba járok, jót akarok, és sok a teendőm ….. teljesítem, amit a parancsok és az egyház előírásai kérnek, de hogy időt is szánjak ezen felül a Veled való személyes KAPCSOLATRA – 1 órát hetente, csak Neked – ez nekem lehetetlennek tűnik.
Mondhatnánk: személytelen előírásokat szívesebben teljesítünk, mintsem személyes kapcsolatba bonyolódjunk Krisztussal. A személyes kapcsolatban feloldódnak a távolságok és ez minket nagyon is feszélyez.
Ugyanakkor a Vele való kapcsolat és Krisztus imádása kéz a kézben együtt jár.
Minél több időt szánsz az életedben Krisztus imádására, annál nagyobb mértékben növekszik a Vele való személyes kapcsolatod intenzitása és mélysége.
Nem miattad, hanem Ő miatta. Mert teret adsz Neki.
Ha távol akarod Krisztust tartani, kellő távolságban a szívedtől (elég csak az értelem szintjére szorítani, minek több), akkor legjobb úton jársz, ha a Megtestesült Krisztus imádására kevés időt szánsz.
Szánsz rá időt? Szánok rá időt? – kérdezheted magadtól, és ha kérdésed őszinte, az őszinte válasz is feltör majd a szívedből.
Buzdítalak a Megtestesült Krisztussal való találkozásra minden nap , a Vele való KAPCSOLATRA, az Ő szemlélésére és szeretetére, a MEGTESTESÜLT Krisztus rendszeres imádására!
Kezdd el most, hogy időt és lehetőséget keresel a Szentségi Jézus rendszeres imádására, már ezen a héten is!
A Szentségi Jézus imádása:
térben és időben jelen lenni, és lángra lobbanó szívvel imádni Istent,
most és mindenkoron, örökkön-örökké!
Illusztráció: xfree.hu
Eucharisztikus Világkongresszus 2020
Központi Oltáregyesület programjai
